A női viselet:


Hajviselet
A lányok hajukat kétféleképpen is hordják: vagy feltűzve, koszorúban és körülkötve a koszorú előtt perémmel (a perém fekete bársony szalag, melyen nyolcas mintában arany csipke fut végig), vagy ugyancsak középen elválasztva befonják, de nem tűzik a homlok fölé koszorúba, hanem sodrással hátra vezetik, és a fonatot visszakötve, hátul két ágban piros vagy rózsaszín szalagot fonva bele, hátul megkötik.
A perémet megelőzően a lányok pártát viseltek, mely színes bársonyból készült, s minden lánynak volt legalább három

         A kendő:
        A hétköznapi kendő anyaga delin, kávészín vagy barna, ami alatt sötétkéket vagy feketét értenek. 

       A 40 éven aluliak cifrább kendőket viselnek: színeset piros rózsával, sárgát vagy fehéret gyöngyvirággal.
      Női felsőtesti viselet:
       Az ing, amit nálunk üng-nek ejtenek, több féle:         

  

1. Legrégibbnek látszik a gyolcsderekú, nyitott ujjú, nyakbaráncolt, színes szalaggal szegett, különben díszítetlen ing.
2. Nem sokkal fiatalabb az ugyancsak gyolcsderekú és bíborujjú, de már vállfoltos, igen kevéssé ráncolt nyakú ing.
3. Ez után következik az az ing, amelyiknek már magas, csipkés gallérja van, mely a nyakhoz símul, és csipkéje is lehajlik. ezeknek ujja még bő. Lehetbíborból és lehet kivarrott is.
4. A következő, az utolsó fázis, az öregeknél szűk, rövidujjú, vállfoltos, nyaknál kerek, elöl gombos, a fiataloknál már nagyobb a kivágás és elől a melltájon kicsit ráncolt. Ing és blúzként egyaránt használják.

Női harisnya:

Kézzel kötött harisnyát viselenek, amit mamusznak nevezünk. A mamusz a legöregebbek emlékezete óta mindig színes volt. Ha a díszítés hosszanti mintázású volt, tüskés mamusznak nevezték.

Női lábbelik:

A papucsot viselték otthon is, utcán is. Volt amelyik bársony felsőrésszel és bőr alsórésszel készült, de volt olyan is, melynek mind felső, mind alsórésze bőr volt. A papucs elöl zárt volt, sarka pedig alacsony.
Esős, sáros időben kapcára vagy harisnyára facipőt, klumpát vesznek föl.

 

       Férfi viselet:
        Férfi kalap:
          A régi kalapok kicsinyek és kerekek voltak, s egészen a fejhez símultak. Kis szélük, azaz karimájuk fölfelé hajolt.
          A század elején szélesebb karimájú volt. Nagy szélű, mint a juhászoké.

          Télen báránybőr, jobbmódúaknál asztrachán   sapka volt a férfiak fejviselete.
          A falunkban üng-nek nevezett férfiing anyaga korábban, s még a századfordulón is kendervászon volt.

          Az ingujj  formájára nézve bő, un. borgyúszájjú, lobogós ujj volt.
          Az ing gallérját, mely kicsi volt, szokták díszíteni, s a nyakrész gallanddal vagy egy gombbal volt zárható.
          A férfi mellény rendszerint fekete volt, ezüst pitykékkel.

          Ezek igazában mogyoró alakú, mintegy 1.5 cm hosszú, hegyes, ezüst pakfon gombok, fülüknél rézszínű kerek lappal,  posztó csíkokon.
A nadrág szűk, sötét, vízszintes zsebekkel.

 

Subát ugyancsak viseltek. Bokáig ért. Mohácson készült. Legények azt viselték mikor lányokhoz mentek.
Csizmát a századfordulón olyat viseltek, melynek varrása oldalt volt, talpa szegezett, szára puha, mind hétköznapra, mind ünnepre.